II.évad 5.fejezet

Csak miattad Réka!♥
Drágáim! Szomorúan nézem, hogy a kommentek csökkentek…Nem lett jó a rész? Vagy esetleg valami nem tetszik? Írjátok le komiban mindent, hogy tudjak változtatni a dolgokon! Kérlek írjátok le mi nem tetszik! Jó olvasást és komizzatok! Xx Rebeka

                                         Akarlak Zayn!

*Elisabeth szemszöge*

Bekopogtattam Liamhez, majd egy "Gyere!" után benyitottam.
- Kerestél? - kérdeztem mosolyogva, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Liam megpaskolta maga mellett az ágyat, mire leültem és felhúzott szemöldökkel az arcát kémleltem. - Mond.
- Minden rendben? - kérdezte aggódó tekintettel, miközben a szemembe nézett.
- Persze. Miért? - kérdeztem értetlenül, majd összehúztam a szemöldököm.
- Hát hogy Niall és te, meg hogy...ti régen együtt voltatok...meg hogy még Niall szeret téged... - habogott össze-vissza.
- Várj! - fojtottam belé a szót, mire érdeklődő tekintettel nézett rám. - Niall már nem szeret engem! - nevettem fel hülyeségén.
- De szeret téged. - mondta Liam úgy mintha egy fogyatékoshoz beszélne. Komoly tekintettel meredtem rá, majd ismét felnevettem.
- Nem szeret, ugyanis tegnap tánc közben elmondtam neki, hogy nagyon hiányzik, erre faképnél hagyott és elment. - magyaráztam kedvesen.
- Ááá, értem...akkor bocsi. - szólalt meg sajnálattal a hangjában és bűnbánóan nézett rám.
- Hé, semmi gond, nem tudhattad. - motyogtam mosolyogva, miközben megsimítottam a kezét. - De most bocsi, de elmegyek aludni, ugyanis nagyon fáradt vagyok. - kértem bocsánatot, miközben ásítottam egyet, majd felálltam és intettem egyet, és kimentem a szobából be a sajátomba.

Reggel elég későn pattantak ki a szemeim, így azonnal felkeltem az ágyból amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem. Átrohantam kislányomhoz, akit azonnal ébresztgetni kezdtem, majd miután kinyitotta a szemeit, gyors felöltöztettem, majd kifésültem a haját és befontam. Azonnal levittem a konyhába, ahol összeütöttem egy gyors reggelit, majd magamnak kávét, amit gyors megittam, majd beültünk az autóba és elindultunk. A kisutcákon mentem el az óvodáig, hogy ne kerüljek bele a dugóba. Amint leparkoltam, kipattantam és kivettem Emilyt is, majd befelé vettük az irányt. Kopogtattam az ajtón, amit egy "Igen?" után kinyitottam.
- Jó reggelt! Elnézést a késésért. - magyarázkodtam az óvónőnek, aki egyetértően, mosolyogva bólintott, miközben elköszöntem kislányomtól. Leguggoltam hozzá, majd egy puszit nyomtam a homlokára.
- Ügyes és szófogadó légy! - mosolyogtam rá, miközben megigazítottam a ruháit. Vigyorogva bólintott, majd átölelt és berohant a terembe a barátaihoz. Egy utolsót intettem, majd kimentem és hazamentem. Út közben beugrottam a boltba, hogy vegyek néhány kaját a fiúknak. Amint visszaértem, a konyhából hangok szűrődtek ki, így oda indultam meg a csomagokkal a kezemben.
- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva, mire mind rám kapták a tekintetüket és mosolyogva visszaköszöntek. Zayn azonnal felállt és kivette a kezeim közül a zacskókat, majd kipakolt. Egy mosolyt küldtem felé, mire kacsintott, ezért egy picit elvörösödtem. Kezeim gyors arcom elé tettem, hogy ne vegyék észre, hogy az arcom a rák színéhez kezd hasonlítani.
- Minden rendben Lisi? – kérdezte Louis, mire érdeklődő tekintetem rá emeltem. – Mert nagyon piros vagy. – mondta, mire nyeltem egy nagyot, Malik pedig halkan felnevetett, ezért egy szúró pillantást küldtem felé, mire még jobban felnevetett.
- Persze, csak nagyon meleg van. Nem gondoljátok? – kérdeztem hitetlenkedve, miközben legyezni kezdtem magam. Kérdő tekintettel megrázták a fejüket, majd ügyet sem vetve arra, hogy még mindig néznek leültem az egyik székre.
- Zayn, hallom beújítottál egy új nőt. – bökte oldalba Harry nevetve, mire az említett fiú kérdő tekintettel jutalmazta őt. – Este elég hangosak voltatok. – vigyorgott tovább Hazza, mire Malik kiköpte a szájában tartott kávét, míg én nyeltem egy hatalmasat.
- Mi van? – szólalt meg Zayn elég vékony hangon, amin muszáj volt felkuncognom. – Nem tudom, miről beszélsz. – folytatta vékony hangon, mire belőlem egy hatalmas kacaj tört fel, de ha jól láttam Barbi, Tommo és Leeyum se bírja sokáig. Egyedül Niall ült fapofával, miközben iszogatta a kávéját.
- Ugyan már Zayn, a szobám pont a tiéd mellett van, eléggé áthallatszódottak a nyögések. – nevetett fel Hazz, mire mindenkiből kitört a nevetés, kivéve hármunkból. Belőlem, Zaynből és Niallből. – Zayn mindjárt. – szólalt meg Harold vékony hangon, gondolom utánozni akarta a hangom. Nyeltem egy hatalmasat, épp úgy, mint Malik, majd összenéztünk. Harry egy pillanatra elgondolkozott, miközben a többiek nevetgéltek, majd hirtelen értetlen fejjel rám nézett. Rá jött! A picsába! Óvatosan megráztam a fejem, ezzel jelezve, hogy maradjon csöndben, mire bólintott egy aprót, így én egy hálás pillantást küldtem felé. Zaynre néztem, aki aggódó tekintettel figyelt engem, majd lesütöttem a szemem. Mindenki elkezdett lecsillapodni, majd témát váltattunk, aminek én és „dugópajtim” [bocsi ezt muszáj volt beleraknom xd ~szerk.megj.] kifejezetten örültünk.
Sokáig beszélgettünk a fiúkkal és barátnőmmel, majd mind szétszéledtünk, mindenki ment a maga dolgára. Liam és Barbi a szobájukba, Niall és Louis elmentek, Harold én és Zayn, pedig fel Malik szobájába. Én és a bajtársam leültünk az ágyra, míg Harry előttünk állt.
- Szóval mi van köztetek? – kérdezte a fürtöske.
- Semmi. – válaszoltam azonnal, mire a göndörkének az egekbe szökött a szemöldöke és karba tette a kezeit a mellkasán. Mivel egyikünk sem szólalt meg, dobolni kezdett a lábával, ezzel sürgetve minket.
- Én egész nap ráérek. – válaszolta Harry unott, majd leült a szőnyegre és elővette a telefonját, majd nyomkodni kezdte azt. Megrántottam a vállam, majd felkeltem az ágyról és kimentem a szobából, le a konyhába, hogy igyak valamit. Halottam, hogy mögöttem lépked valaki, ezért hátranéztem és Harold állt ott.
- Ez komoly?! – kérdeztem felhúzott szemöldökkel, miközben széttártam karjaim. Hazza megrántotta a vállát, mire én elkezdtem felfelé húzni, be Zayn szobájába. Malik még mindig bent volt és gondolkozott, miközben az ágyon feküdt. – Jó elmondjuk, de ezt nem mondhatod el senkinek, megértetted? – kérdeztem határozottan, az utolsó szót megnyomva, mire erősen bólintott egyet. – Úgy mond, barátság extrákkal. – haboztam, de végül elmondtam, mire Hazznak elkerekedett a szeme.
- Hát ez állati! – nevetett fel, mire Zayn felállt az ágyról és hatalmas léptekkel megindult felé. Szembe állt vele és egyenes az íriszeibe nézett.
- Ide figyelj Harold. Ha ezt elmondod bárkinek, esküszöm, hogy nem állok jót magamért. Szeretnénk ezt titokban tartani és folytatni… - mondta, majd rám nézett – Ha benne vagy – mosolygott rám, mire vigyorogva bólintottam.
- Én tőlem. Én biztos nem mondom el senkinek, de vigyázzatok, mert könnyen rájöhetnek. – mondta Harry, mire egyetértően bólintottunk. – Na de most én elmegyek. Van egy találkozóm egy igen csinos lánnyal. – vigyorgott kajánul, mire felkuncogtam, majd a göndörke kiment a szobából. Bezártam az ajtót, majd Malik felé fordultam, aki nagy léptekkel indult felém. Hozzányomott az ajtóhoz, majd heves csókcsatába kezdtünk, míg kezeim a mellkasára vándoroltak. A pólója szegéjéhez nyúltam, majd elkezdtem felfelé húzni, végül pedig levettem róla.

- Biztos akarod? – kérdeztem, miután egy pillanatra elváltam tőle.
- Persze. – morogta a csókunkba, majd még közelebb húzott magához, így a testünk teljesen összesimult, ami még jobban fokozta bennem a vágyat.
- Akarlak Zayn! – nyögtem fel elég hangosan, mire Maliknak egy kaján vigyor kúszott az arcára és hevesen leszedte rólam a ruhákat. A melltartómnak elkezdte a hátát simogatni, gondolom kereste a csatot. – Elől van. – nevettem fel, mire elmosolyodott, majd kicsatolta és levette rólam. Szorosan simultunk egymáshoz, miközben lehúztam róla farmerjét. Felemelt és elvitt az ágyhoz, majd eldöntött rajta, miközben még mindig csókolóztunk. Elvált tőlem, majd lejjebb csúszott és elkezdte a combomat belülről puszilgatni, majd a fogával megfogta a bugyim szélét és lehúzta rólam. Mikor egy pillanatra nem figyelt, megfordultunk, így én kerültem felülre. A mellkasát kezdtem puszilgatni, a kulcscsontjától lefelé haladva, majd mikor a bokszeréhez értem felemelkedtem és két ujjamat beakasztottam a szélébe, majd lassan elkezdtem lefelé húzni…

*Niall szemszöge*

Amint hazaértem levettem a cipőm és a kabátom, majd a konyhába mentem, hogy igyak valamit, mert kiszáradtam. Egy pohár vízzel a kezemben mentem fel a lépcsőn, majd a folyosón el, de hirtelen megálltam, mert egy igen érdekes mondatot hallottam.
- Akarlak Zayn! – nyögött fel hangosan valaki, Malik szobájából. Egy elég ismerős női hang. Mintha mit sem hallottam volna, tovább haladtam és bementem a szobámba. Leültem az ágyamra, majd beleittam a poharamba és gondolkozni kezdtem. Nagyon ismerős volt az a hang. Mintha már hallottam volna, ugyanezt a mondatot, hangot pontosan ugyan így. Jó mondjuk a Zayn nem volt benne, de értitek, mire gondolok. Ki lehet az? Akarlak…akarlak…akarlak… - ismételgettem a hangot és a szót, hogy rájöjjek. Annyira, de annyira ismerős! Gyerünk Niall. Hirtelen a fejemben egy régi emlék tört elő.

„Vad csókcsatába kezdtünk, miközben egymásról folyamatosan szedtük le a ruhákat. Testünk egy hullámhosszon volt, mindig úgy mozdultunk, ahogy a másiknak jó. Testünk egymáséhoz simult, ami folyamatosan növelte bennünk a vágyat, miközben én belemarkoltam a fenekébe, így a lába a derekam köré csavarodott.
- Akarlak Niall! – nyögte fel, miközben beleharapott az alsó ajkába és ismét heves csókolózásba kezdtünk.
- Én is Lisi! – morogtam bele csókunkba.”

Lisi! Hát persze! Várjunk csak, Lisi? Lisi és Zayn?! Mióta?! De egyáltalán, miért pont Zayn?! Mi van köztük?! Annyi, de annyi kérdés és egyikre se kapok választ…